Honlapunkról is letölthető az Szja-bevallási tervezet elfogadása, kiegészítése lépésről lépésre (Nav kiadvány)

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, a mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók bevallási tervezetüket a legegyszerűbben az eSZJA-portálon egészíthetik ki és küldhetik be a NAV-hoz, mert ezen lépések nélkül az ő tervezetük nem válik automatikusan bevallássá május 22-én. A többi adózónak nincs teendője, ha a tervezet adataival egyetért.

Aki módosítani szeretné a tervezetet, az használja a portál kereső funkcióját, azzal a leggyorsabb megtalálni a kiegészítendő tételt. Ha például valakinek tavaly ingatlan-bérbeadásból is származott jövedelme, akkor a keresőbe elég beírnia, hogy „bérbeadás”, és a webes kitöltő ahhoz a sorhoz navigálja, ahová az adatokat rögzítenie kell.

Ebben az információs füzetben a társasági adó főbb szabályait, az adóalap-levezetést, a legfontosabb adóalap-korrekciós tételeket és adókedvezményeket mutatjuk be. A civil szervezetek – például alapítványok, egyesületek – adózására vonatkozó főbb szabályok külön, a 13. számú információs füzetben találhatók.

2021. január 1. óta a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő katás vállalkozásnak a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt arról, hogy kataalany. Ez a tájékoztatási kötelezettség általános jellegű, minden esetben fennáll, függetlenül attól, hogy a felek között csak egyetlen ügyletre vonatkozóan jön létre szerződéses jogviszony, és attól is, hogy a szerződés szóban, írásban vagy ráutaló magatartással jön létre a felek között. Ha a kataalanyiság megszűnik vagy újrakezdődik, akkor arról is tájékoztatni kell a kifizetőt, még a változás bekövetkezése előtt.[1]

2021. július 1-jén életbe lépnek az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új általános forgalmi adó  (hozzáadottérték-adó)  szabályok.  A vonatkozó  rendelkezéseket – a  közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvvel (a továbbiakban: Héa-irányelv) összhangban  – részben az  általános  forgalmi  adóról  szóló  2007.  évi  CXXVII.  törvény tartalmazza (a  továbbiakban:  Áfa  tv.),  másrészt  a  Héa-irányelv  végrehajtási  intézkedéseinek megállapításáról  szóló  282/2011/EU  végrehajtási  rendelet (a  továbbiakban:  Vhr.),  amely közvetlenül hatályos és alkalmazandó a Közösség valamennyi tagállamában. 
Letölthető pdf formátumban

Az  általános  forgalmi  adó  alanyainak  a  termékértékesítéseikről,  szolgáltatásnyújtásaikról bizonylatot  kell  kibocsátaniuk.  Ebben  az  információs  füzetben  az alapvető  szabályokat ismertetjük. A számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló törvény1 (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint az e törvény alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.
Letölthető pdf formátumban.

A 2021 februárjában már katázó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásnak 2021 márciusára nem kell megfizetnie a főállású, illetve a nem főállású kisadózó utáni tételes adót.[1] A kedvezményt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérelem nélkül megállapítja.

2021. április 1-jei hatállyal módosul az Áfa tv.[1] 142. § (1) bekezdés c) pontja, aminek következtében a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak csak egy szűk köre esetében marad továbbra is alkalmazandó a fordított áfa.[2] A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan kerül sor, miután az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben hazánk a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa további fenntartását kérte.

Az Áfa tv. 2021. április 1-jétől hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az  a)  pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

* 10% nyugdíjjárulékot csak az álláskeresési támogatásban részesülő személynek, és az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után kell fizetni.

2015. január 1-jétől a korkedvezmény rendszere kikerült a Tbj-ből, ezért ettől az időponttól nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos
Tbj.^[2] 20/A. §-át kell alkalmazni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott 7016/2020. felhívás a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó-mentességéről

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékeket bizonyos feltételekkel vám- és áfamentesen lehet behozni az Európai Unióba. Erről az Európai Bizottság (EB) 2020. április 3-án kiadott, 2020/491 számú határozata^[1] rendelkezik, amelyet a 2020. október 28-án kiadott, 2020/1573 számú határozat módosított.^[2]

I. Mi a vámmentesség feltétele?

A módosított határozat alapján 2020. január 30. és 2021. április 30. között vám- és áfamentes a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékek behozatala a katasztrófa áldozatainak javára. Ennek feltétele viszont, hogy a behozott árukat a következő célokra használják fel.

A behozni kívánt termékeket:

• a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztják, vagy
• a katasztrófa áldozatainak ingyenesen rendelkezésére bocsátják, a tulajdonjog átruházása nélkül.