Ebben az információs füzetben a társasági adó főbb szabályait, az adóalap-levezetést, a legfontosabb adóalap-korrekciós tételeket és adókedvezményeket mutatjuk be. A civil szervezetek – például alapítványok, egyesületek – adózására vonatkozó főbb szabályok külön, a 13. számú információs füzetben találhatók.
Ebben az információs füzetben az alábbiakról olvashat:
1. Az alapelvek
– Rendeltetésszerű joggyakorlás1;
– kedvezmények kétszeres figyelembevételének tilalma, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra2;
– nemzetközi egyezmények elsőbbsége3;
– összhang a számviteli törvény4 rendelkezéseivel5;
– összhang az IFRS-ek rendelkezéseivel, ha az adózó az IFRS-ek szerint állítja össze a beszámolóját.6
2. Az adóalanyok
A társasági adó alanya a belföldi és a külföldi illetőségű adózó.
2.1. Belföldi illetőségű adózók
A belföldi illetőségű adózók társaságiadó-kötelezettsége teljes körű adókötelezettség, azaz kiterjed a belföldről és a külföldről származó jövedelmükre is.
A belföldi illetőségű adózókat a törvény tételesen felsorolja. Ezek a következők7:
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program, azaz az MRP szervezete,
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti
1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 1. § (2) bekezdés.
2 Tao. tv. 1. § (3) bekezdés.
3 Tao. tv. 1. § (4) bekezdés.
4 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.).
5 Tao. tv. 1. § (5) bekezdés.
6 Tao. tv. 1. § (6) bekezdés.
7 Tao. tv. 2. § (2), (3) bekezdés.
egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
i) az európai területi társulás,
j) az egyéni cég,
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
l) a vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,
m) a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld,
n) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
2022-től belföldi illetőségű adózó a fordított hibrid gazdálkodó szervezet. A fordított hibrid gazdálkodó szervezet olyan szervezet, amely
− magyarországi bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkezik, és
− nem alanya a társasági adónak az általános szabályok alapján, és
− amelyben 50 százalék feletti – szavazati jogon, tőkerészesedésen vagy nyereségrészesedésen alapuló – befolyással bír egy vagy több kapcsolt szervezet együttesen, és
− az említett szervezet(ek) belföldi illetőséggel nem rendelkeznek, és adójogrendszere(ük) a magyar hibrid szervezetet a társasági adó (annak megfelelő adó) alanyának tekinti.8
A fordított hibrid szervezet jövedelme Magyarországon adózik olyan mértékig, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatják meg a magyar vagy más adójogrendszer adójogszabályai alapján.9
2.1.1. Csoportos társaságiadó-alany
Csoportos társaságiadó-alanyt hozhat létre legalább két adózó meghatározott feltételekkel a Tao. tv. szerint. A csoportos társaságiadó-alany főszabályként a csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti adókötelezettségeit, és gyakorolja adózói jogait.
Csoportos társaságiadó-alany tagjai a következő szervezeti formában működhetnek:
– gazdasági társaság (kivéve a nonprofit gazdasági társaságot),
– egyesülés,
– európai részvénytársaság,
– szövetkezet (kivéve a szociális szövetkezetet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet és az iskolaszövetkezetet), európai szövetkezet,
8 Tao. tv. 2. § (7) bekezdés
9 Tao. tv. 16/B. § (7) bekezdés
– egyéni cég,
– üzletvezetési helye miatt belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, és
– belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó.
A csoportos társaságiadó-alany létrehozásának további, együttes feltételei, hogy
– a csoporttagok között olyan – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – közvetlen vagy közvetett többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik (közvetett befolyás esetén a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik),
– a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózónál az adóév utolsó napja azonos legyen,
– a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen, vagy az Szt. III. fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történjen.
Az első feltételnél a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.10
A csoportos társaságiadó-alany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, ha teljesíti a fenti feltételeket.11
Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társaságiadó-alany tagja lehet.
A csoportos társaságiadó-alany létrehozásához kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz, melyet a ’T118 jelű nyomtatvánnyal egyidejűleg, annak mellékleteként kell előterjeszteni.
A kérelem benyújtására nyitva álló, jogvesztő határidő – főszabály szerint – az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától huszadik napjáig tartó időszak. Ha a Tao. tv. szerinti feltételek teljesülnek, a NAV engedélyezi a csoportos társaságiadó-alany létrejöttét, és az engedélyező határozatban megállapítja a csoportazonosító számot.
A csoportos társaságiadó-alany létrejöttének időpontja a kérelem benyújtását követő adóév első napja. Például, ha a naptári év szerint működő adózók 2024. január 1-jétől kívánnak csoportos társaságiadó-alanyt alakítani, akkor a kérelmet 2023. november 1-je és 20-a között kell benyújtaniuk.
A csoportos társaságiadó-alanyhoz csatlakozó adózó a kérelem benyújtását követő adóév első napján válik csoporttaggá. A tevékenységét év közben kezdő személy csoporttagsága azonban azon a napon jön létre, amelyen a társaságiadó-kötelezettsége egyébként is megkezdődne.12
10 Tao. tv. 2/A. § (6) bekezdés.
11 Tao tv. 2/A. § (5) bekezdés.
12 Tao. tv. 6. § (3a) bekezdés.
Ha a csoportos társaságiadó-alany, valamint a csoporttagság megszűnése napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság nem jött létre.13 Például, ha a csoportos társaságiadó-alany 2023. január 1-jétől jött létre, és 2023. július 20. napján a csoport tagjainak száma kettő alá csökken, tehát a csoportos társaságiadó-alany megszűnik, akkor azt figyelembe véve, hogy a csoportos társaságiadó-alany 2022. december 31-én szűnne meg, de ebben az időpontban még létre sem jött, úgy kell tekinteni, mintha az adott csoportos társaságiadó-alany meg sem alakult volna.
2.2. Külföldi illetőségű adózók
A külföldi illetőségű adózó társaságiadó-kötelezettsége korlátozott adókötelezettség, azaz a belföldön végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.
Ezek körébe tartozik14:
a) a külföldi vállalkozó, amely belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet,
b) ingatlannal rendelkező magyar társaság15 külföldi tagja, amely meglévő részesedését elidegeníti vagy kivonja, és így szerez jövedelmet.
3. Nem adóalanyok
Nem alanya a társasági adónak a Tao. tv. 5. számú mellékletében felsorolt szervezet16. E felsorolás nem teljes körű; az itt jelöltek mellett ugyanis nem társaságiadó-alanyok azok a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek sem, amelyek a 2. pontban nem szerepelnek, például a költségvetési szervek vagy a társasház. Nem adóalany a magánszemély és az egyéni vállalkozó sem.
4. Az adóalap
Az adó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni az általános szabályok szerint17. Az adó alapja az adózás előtti eredmény korrekciós tételekkel18 módosított összege. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani. Az adóalap megállapításának különös szabályait19 nem részletezzük.
A csoportos társaságiadó-alany adóalapjának meghatározására irányadó szabályokat a 8. pontban ismertetjük.
13 Tao. tv. 6. § (3d) bekezdés.
14 Tao. tv. 2. § (4) bekezdés.
15 Tao. tv. 4. § 18. pont.
16 Tao. tv. 2. § (5) bekezdés.
17 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés.
18 Tao. tv. 7., 8., 16., 18. és 28. §, VII. fejezet.
19 Tao. tv. 9. §, 10. §, 12. § 13/A. §, 15. §, 15/A. §, 16. §, II/A. fejezet.
5. Az adózás előtti eredmény korrekciós tételei
A korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja; ezek döntően az Szt. szerint elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő tétel, illetve az Szt. szerint az eredmény javára elszámolt bevételekhez kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását, olykor korrekciópárosok.
Más részük kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy – a bizonyos módon felmerült – költségek, ráfordítások növeljék az adóalapot, más esetben pedig a csökkentő tételek előírásával kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is – biztosítsanak. A következőkben néhány, jellemzően felmerülő korrekciós tétel tartalmát ismertetjük.
5. 1. Veszteségleírás
Ha az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével az adózó a következő öt adóévben – meghatározott feltételekkel20 – döntése szerinti megosztásban csökkentheti21 az adózás előtti eredményét.
A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint lehet leírni, legkésőbb a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben22.
Főszabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként23. Külön feltételekkel írható le a jogelődtől átvett veszteség a jogutódnál, továbbá akkor is, ha a folyamatos működés során a többségi tulajdonos személye – nem átalakulás miatt – megváltozik.
Egyéni vállalkozói tevékenységének folytatására létrehozott korlátolt felelősségű társaság24 elhatárolt veszteségként figyelembe veheti az alapító egyéni vállalkozónál keletkezett, még le nem írt veszteség összegét azzal, hogy ha az egyéni vállalkozó nyilvántartása szerinti eszközöknek csak egy része kerül a társaság tulajdonába, akkor az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére alkalmazható a veszteségleírás miatti csökkentő tétel.25
5. 2. Céltartalék képzése, felhasználása
20 Tao. tv. 17. §, VII. fejezet.
21 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés a) pont.
22 Tao. tv. 29/A. § (6) bekezdés.
23 Tao. tv. 17. § (2) bekezdés.
24 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a.
25 Tao. tv. 16. § (5) bekezdés.
A kettős könyvvitelt vezető adózóknak meg kell növelniük26 az adózás előtti eredményt az adóévben a várható kötelezettségekre27 és a jövőbeni költségekre28 képzett céltartalék, valamint a céltartalékot növelő összeg adóévi ráfordításként elszámolt összegével. Az említett céltartalékok felhasználása miatt elszámolt adóévi bevétel viszont csökkenti29 az adózás előtti eredményt.
5. 3. Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás
Növeli30 az adózás előtti eredményt az adóévben az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére elszámolt
– terv szerinti értékcsökkenés, ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenést is,
– terven felüli értékcsökkenés,
– könyv szerinti érték, a tárgyi eszköz, az immateriális jószág tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor.
Csökkenti31 az adózás előtti eredményt
– a Tao. tv. 1. és 2. számú melléklete szerint megállapított értékcsökkenési leírás összege, ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is,
– a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao. tv. 1. és 2. számú melléklete szerint,
– az immateriális jószágnak, a tárgyi eszköznek az állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értéke32.
Nem számolható el33 értékcsökkenési leírás a társasági adó rendszerében, így nincs csökkentő tétel azokra az eszközökre, amelyekre az Szt. szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, így nincs növelő tétel sem. Ez alól kivétel, vagyis van csökkentő tétel
− a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek34 megfelelő könyv szerinti értékű eszköz esetén, valamint
− ha az adózó az Szt. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesíti az adóalapnál35, továbbá
− az épületek, építmények esetén.
26 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pont.
27 Szt. 41. § (1) bekezdés.
28 Szt. 41. § (2) bekezdés.
29 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont.
30 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pont.
31 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont.
32 Tao. tv. 4. § 31/a. pont.
33 Tao. tv. 1. számú melléklet 4. pont.
34 Szt. 3. § (4) bekezdés 6. pont.
35 Tao. tv. 1. számú melléklet 10. pontja.
A kis értékű eszközökre is vonatkozik az a szabály, hogy ha nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni rájuk, akkor nem számolható el az adóalapnál sem értékcsökkenési leírás. Így például egy képzőművészeti alkotás, festmény vagy szobor 200 000 forint alatti egyedi bekerülési értéke nem képez sem növelő, sem csökkentő korrekciós tételt.
5. 4. Kapott (járó) osztalék, részesedés
Csökkenti36 az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve, ha az osztalékot megállapító az osztalékot ráfordításként számolja el. Ilyen juttató csak külföldi személy lehet, mivel a magyar Szt. alapján a jóváhagyott osztalék nem számolható el ráfordításként.
Az ellenőrzött külföldi társaságtól37 kapott (járó) osztalék, amennyiben az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéhez, jogügyletei sorozatához kapcsolódik, csak akkor lehet csökkentő tétel, ha az adózó korábban növelő tételt38 számolt el az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott, nem valódi jogügyleteiből származó nyeresége kapcsán, és annak összegét csökkentésként még nem vette figyelembe39.
5. 5. Fejlesztési tartalék
Az adózó a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti40 az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, vagyis a fejlesztési tartalék, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összege.
A csökkentésként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak41 kell tekinteni azzal, hogy az adóévben megvalósított, a fejlesztési tartalékból feloldott részt meghaladó értékű beruházás esetén az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot figyelemmel a kivételekre42, kizárólag a megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie.
5. 6. Szakképzésben közreműködő adózó
Adóalap-kedvezmény jár azoknak az adózóknak, amelyek duális képzőhelyként részt vesznek a szakirányú oktatásban. A kedvezmény mértéke a szakképzési munkaszerződéssel a szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka.
36 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont, 4. § 28/b. pontja.
37 Tao. tv. 4. § 11. pont.
38 A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
39 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g/2. pont 2020. november 27-étől hatályos előírása.
40 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont.
41 Tao. tv. 1. számú melléklet 12. pont.
42 Tao. tv. 7. § (15) bekezdés.
5. 7. Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása
Csökkenti43 az adózás előtti eredményt
− a szakmai vizsga megszerzését követően az előző pontban említett tanuló, képzésben részt vevő személy után,
− a korábban munkanélküli személy44 után,
− a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló személy után
a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege, annak költségkénti elszámolásán túl.45
A korábban munkanélküli személy foglalkoztatásakor a csökkentő tétel akkor érvényesíthető, ha az alkalmazása óta, illetőleg az azt megelőző hat hónapban azonos munkakörben46 foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazása előtti hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.
5. 8. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
Csökkentheti47 az adózó az adózás előtti eredményét a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta
− a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de
− legfeljebb az érvényes minimálbér
összegével, ha az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben legfeljebb 20 fő.
5. 9. Munkavállalók mobilitását célzó juttatásokhoz kapcsolódó kedvezmények
Adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető48 a költségkénti elszámoláson túl
− a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás
- bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében,
- céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként az adóévben elszámolt összeg,
- fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt összeg;
43 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pont. 44 Tao. tv. 7. § (3) bekezdés szerint: korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskereső minősül.
45 A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pontjának rendelkezése a kétszeres kedvezményre kifejezetten utal.
46 Tao. tv. 4. § 3. pont.
47 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés v) pont.
48 Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés k) pont.
− az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.
A bérlakáshoz kapcsolódó kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a bérlakás olyan, legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgáljon, akinek
− nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá
− lakóhelye és munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy a munkahelye és lakóhelye között naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazási ideje a 3 órát meghaladja.
A kedvezmény igénybevételére nincs lehetőség, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.49
Eltérő rendelkezés hiányában az adózó több jogcímen is igénybe veheti a mobilitási céllal összefüggő csökkentést, az azonban nem haladhatja meg a pozitív adózás előtti eredmény összegét, ez ugyanis az adóalap-kedvezmény korlátja.
5. 10. Bírságok, jogkövetkezmények
Növeli50 az adózás előtti eredményt
− a jogerős határozatban megállapított bírság, amelyet a jogszabályi előírások megsértése miatt kell fizetni, ilyen például a környezetvédelmi bírság. Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, Ptk. szerinti késedelmi kamat,
− az Art. és az Air. szerinti jogkövetkezmények – mulasztási bírság, késedelmi pótlék, adóbírság – ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével,
− a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből – bírság, késedelmi pótlék stb. – adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik.
Csökkentő tétel51 a bírság, az egyéb jogkövetkezmények utólagos mérséklése, elengedése miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha azt az adózó a korábbi adóév(ek)ben adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vette.
5. 11. Adóellenőrzési, önellenőrzési megállapítások
Az Szt. előírása szerint az adóhatósági ellenőrzéskor, illetve az önellenőrzéskor az ugyanazon évet érintő „eltérőségeket”, azaz a – bevételeket, költségeket, ráfordításokat, eredményt, saját
49 Tao. tv. 7. § (30) bekezdés.
50 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e) pont.
51 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés r) pont.
tőkét érintő – hibákat, hibahatásokat meg kell különböztetni aszerint, hogy azok jelentős vagy nem jelentős összegűnek minősülnek-e.
Ha a megállapított hiba jelentős, az adóalap-korrekciót nem érint. Jelentős összegű a hiba52, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – előjeltől független – abszolút értékének együttes összege meghaladja
− az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot, vagy
− az adózó számviteli politikájában rögzítettek szerint jelentős összegűnek minősített, előzőeknél alacsonyabb értéket.
Ha a megállapított hiba nem jelentős összegű53, az a tárgyévi, a hiba feltárásának éve szerinti eredményt módosítja; ehhez kapcsolódik korrekciós tétel a következők szerint.
Csökkenti54 az adózás előtti eredményt az adóellenőrzéskor, az Air., az Art. szerinti önellenőrzéskor megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként – egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként – elszámolt összeg.
Növeli55 az adózás előtti eredményt az adóellenőrzéskor, az Air., az Art. szerinti önellenőrzéskor megállapított, adóévi költségként vagy ráfordításként – egyszeres könyvvitelt vezetőnél a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is ideértve – vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
Ez utóbbi, növelő tételt előíró rendelkezéssel összefüggésben lehetőség van arra, hogy az adózó választása szerint ne önellenőrizze a hibával érintett (például 2020) adóévi adóbevallását, ha a nem jelentős összegű hibát (például 100 egység) a feltárás napját magában foglaló (például 2023) adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, tehát korrekciót nem alkalmaz. Ennek feltétele, hogy a nem jelentős összegű (100 egység) hibával érintett (2020) adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét (tehát legyen legalább 101 egység)56.
5. 12. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
Csökkenthető57 az adózás előtti eredmény az adózó saját tevékenységi körében – saját célra vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás58 alapján – végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés59 (K+F) adóévben felmerült közvetlen költségének
− a kapott támogatással, valamint
52 Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pont.
53 Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont.
54 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés u) pont.
55 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pont.
56 Tao. tv. 8. § (8) bekezdés.
57 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont.
58 Tao. tv. 4. § 23/e. pont.
59 A tudományos kutatásról fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 1. 2. 7. pontok.
− a belföldi illetőségű társaságiadó-alanytól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől és az egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási szolgáltatással
csökkentett értéke 100 százalékával, függetlenül attól, hogy a kísérleti fejlesztés értékét az adózó aktiválja, vagyis az immateriális javak között használatba veszi vagy sem. Ez a kedvezmény tehát az elszámolt költségen felül érvényesíthető.
A kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is igénybe vehető, az adózó döntése alapján.
A kedvezmény alapját nem kell csökkenteni60 a – közvetlen költség részeként elismert – szolgáltatásként igénybe vett K+F értékével, ha azt olyan személy nyújtja, amely vagy aki nem másik társaságiadó-alany, nem egyéni vállalkozó, hanem például költségvetési szerv, és nyilatkozik, hogy a szolgáltatáshoz ő sem vette igénybe a felsoroltak szolgáltatását. A közvetített szolgáltatás értéke akkor csökkenti az adóalapot, ha az része a közvetlen költségnek61.
A K+F közvetlen költsége nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek62, ha nem kapcsolódik az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez.
Lehetőség van arra is, hogy az adózó („A” cég) választása szerint a kapcsolt vállalkozása („B” cég) saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségére tekintettel az előzőek63 szerint megállapított, de („B” cég) választása szerint nem érvényesített összeggel csökkentse az adózás előtti eredményét64. Tehát „B” cég a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló „A” cégnek – vagy akár több kapcsolt vállalkozásának – átadhatja az őt megillető kedvezményt vagy annak egy részét.
Így „A” cégnél a csökkentő tétel akkor alkalmazható, ha rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása, vagyis a „B” cég írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összeg után az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a nyilatkozatban szereplő adatokról a társaságiadó-bevallásban adatszolgáltatásra kötelezett65.
Lehetőség van arra is, hogy a K+F közvetlen költségei után járó kedvezményt a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítse a felek közös írásbeli nyilatkozata alapján. A kedvezmény megosztásának arányára vonatkozóan a Tao. tv. nem rögzít előírást, így a csökkentő tétel akár teljes összegét a megrendelő is érvényesítheti. A felek által együttesen
60 Tao. tv. 7. § (18) bekezdés.
61 Az Szt. 51. § szerint.
62 Tao. tv. 3. számú melléklet A/15. pont.
63 A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja.
64 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont.
65 Tao. tv. 7. § (21) bekezdés.
érvényesíthető kedvezmény azonban nem haladhatja meg a szolgáltatás nyújtója által igénybe vehető összeget66.
A kedvezmény megosztott érvényesítésének feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítsék
− a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét,
− a szolgáltatás nyújtója által adóalap-kedvezményként67 érvényesíthető összeget, valamint ebből
− a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget.
A nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel68. A feleket a társaságiadó-bevallásban adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli.
A csökkentő tétel megosztott érvényesítése esetén sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem adhatja át vagy tovább az őt megillető kedvezményt kapcsolt vállalkozásának69.
Az adóalap-kedvezmény összegének háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet igénybe csökkentő tételként az az adózó, amely meghatározott szervezetekkel, például felsőoktatási intézménnyel közösen, írásbeli szerződés alapján végez K+F tevékenységet, kivéve, ha az adózó – az utóbb említettek szerint – kapcsolt vállalkozásától átvett kedvezményt érvényesít70.
5. 13. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak
Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban – áfa nélkül számítva – magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények közt egymással szemben érvényesítenek, vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao. tv-ben előírt más korrekciós jogcímektől függetlenül – módosítani kell az adózás előtti eredményt.
A szokásos piaci ár meghatározásához a Tao. tv-ben71 foglalt módszerek valamelyikét kell alapul venni.
A Tao. tv. az adatbázisszűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése céljából indokolt esetben előírja, hogy statisztikai módszereket kell alkalmazni. Ha az adózó szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek alkalmazásakor az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető
66 Tao. tv. 7. § (18a) bekezdés.
67 A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján.
68 Tao. tv. 7. § (18b)-(18c) bekezdések.
69 Tao. tv. 7. § (18d) bekezdés.
70 Tao. tv. 7. § (17) bekezdés.
71 Tao. tv. 18. § (2) bekezdés.
adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány), további szűkítést végez72.
A Tao. tv. tételesen meghatározza, hogy mikor áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az adózó (például „A” cég) és más személy (például „B” cég, magánszemély) között73.
Kapcsolt vállalkozási viszony létrejötte az adózó és más személy között önmagában még nem eredményez adóalap-korrekciót, de az egymással kapcsolt vállalkozásban állók bármely szerződéses ügylete – adásvétel, kölcsönnyújtás stb. – esetén egyrészt bejelentési kötelezettség keletkezik74, másrészt vizsgálandó a szokásos piaci árhoz viszonyított alkalmazott ellenérték (ár, kamat). Továbbá az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő felek szerződései sem feltétlenül vonnak korrekciós kötelezettséget önmaguk után, csak akkor, ha az adott szerződés kapcsán alkalmazott ellenérték a szokásos piaci ártól eltér. A kivételes szabály szerint, ha a kapcsolt fél magánszemély, nincs módosító tétel, vagyis a vele kötött szerződés alapján a piaci ártól eltérő áralkalmazás esetén sincs sem növelő, sem csökkentő korrekció.
Csökkenti75 az adózó az adózás előtti eredményét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
− az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna és
− a vele szerződő kapcsolt vállalkozás
- belföldi illetőségű adózó, vagy
- olyan külföldi személy – az ellenőrzött külföldi társaság kivételével – , amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint
− rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét és
− rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét – a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget – figyelembe veszi vagy vette a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.
Meg kell növelnie76 az adózónak az adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
72 Tao. tv. 18. § – 2022. augusztus 26-ától hatályos, első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettségére alkalmazandó – (9) bekezdés.
73 Tao. tv. 4. § 23. pont.
74 Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdés b) pont.
75 Tao. tv. 18. § (1) bekezdés a) pont.
76 Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pont.
Az alapítónál, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónál, továbbá a tagnál apport esetén is felmerülhet adózás előtti eredmény módosítása, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) nem pénzbeli hozzájárulás formájában
− teljesíti, emeli fel a jegyzett tőkét, a tőketartalékot,
− szállítja le tőkekivonással a jegyzett tőkét,
− részesül a vagyonkiadásban megszűnéskor,
− részesül – vagyoni értékű juttatásként – az osztalékban77.
5. 14. Adomány és támogatás kedvezménye
Csökkentik78 az adózás előtti eredményt az adóévben, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott következő támogatások:
− a közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége79 támogatására,
− a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, Kárenyhítési Alap javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy
− a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodással,
− a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, vagy a közhasznú tevékenysége támogatására
nyújtott támogatás.
A nyújtott támogatás alapján az adóalap-kedvezmény mértéke
− a közhasznú szervezetnek (kivéve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) nyújtott támogatásnál a támogatás értékének 20 százaléka, tartós adományozási szerződésnél 40 százaléka,
− a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Kárenyhítési Alapnak nyújtott támogatásnál a támogatás értékének 50 százaléka,
− a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetemnek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodással nyújtott támogatásnál a támogatás értékének 300 százaléka,
− a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak a közhasznú tevékenységére nyújtott támogatásnál a támogatás értékének 20 százaléka, az alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka,
− nem közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyház fenntartásában álló felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodással történő támogatásánál a támogatás értékének 50 százaléka,
77 Tao. tv. 18. § (6) bekezdés.
78 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont.
79 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény [Ectv.] 2. § 20. pont.
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
Felsőoktatási támogatási megállapodás: alapítóval vagy fenntartóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább három évre szóló megállapodás.80
Az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésére akkor jogosult81, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az egyetem vagy fenntartója, a felsőoktatási intézmény, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, ami tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.
Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni82 az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet igazolásával, amelyet az adóalap megállapításához állítottak ki.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján a felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélküli eszközátadások, térítés nélküli szolgáltatásnyújtások összege mellett az intézmény fenntartójának nyújtott – előzőek szerint meghatározott – ingyenes juttatások összege is elismert költség.83
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, továbbá a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint az e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ideértve azt az esetet is, ha a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó, hanem harmadik személy juttatja és harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismeri el.84
5. 15. Kkv beruházási kedvezmény
Az adóév utolsó napján a mikro-, kis- vagy középvállalkozás [kkv] 85 – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti86 az adózás előtti eredményét a következő feltételek esetén:
− a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja – az adózón kívül – csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is),
80 Tao. tv. 4. § 16/c. pont, 29/A. § (2) bekezdés.
81 Tao. tv. 7. § (7) bekezdés.
82 Tao. tv. 3. számú melléklet B/17. pont.
83 Tao. tv. 3. melléklet B/23. pont.
84 Tao. tv. 3. melléklet B/25. pont. 85 A besorolásra irányadó jogszabály: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény [Tao. tv. 4. § 24. pont].
86 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, 7. § (11)-(12) bekezdés.
− a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt,
− kedvezményre jogosít:
- a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant87,
- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó88 – a tevékenységet közvetlenül szolgáló – tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke,
- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke,
- az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értéke,
- a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke.89
A csökkentő tétel támogatástartalma, azaz a hatályos adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,90
− ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül;
− ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
− minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
A Tao. tv. külön rendelkezést91 tartalmaz az előzőek figyelembevételével megszerzett kedvezmény megtartására. Ugyanis az adózó által érvényesített csökkentő tétel összegének kétszeresével rendeli megnövelni annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a törvényben említett valamely esemény bekövetkezik. Ilyen például, ha a beruházást, a szellemi terméket az
87 Tao. tv. 4. § 34/a) pont.
88 Szt. 26. § (4) bekezdés
89 Szt. 26. § (2) bekezdés
90 Tao. tv. 7. § (12) bekezdés.
91 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pont.
adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, apportálja, eladja, térítés nélkül átadja stb. Szintén a „kétszeres összegű” növelő tétel92 alkalmazása vonatkozik arra az esetre, ha az adózó – az adóévet követő négy adóéven belül – jogutód nélkül megszűnik.
5. 16. Korai fázisú vállalkozásban való részesedésszerzés kedvezménye
Adóalap-kedvezményre jogosult az az adózó, amely úgynevezett korai fázisú vállalkozásban részesedést szerez93. Korai fázisú vállalkozásnak a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet94 szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül, feltéve, hogy megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak és teljesülnek a Tao. tv. által előírt többletfeltételek is.
A kedvezmény mértéke a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének – ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is – háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a Tao. tv.-ben meghatározott további feltételekre is95. Az adóalap-csökkentő tétel támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül.
Szankciós növelő tétel kapcsolódik ahhoz az esethez, ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedését a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve – kivezeti, vagy részben kivezeti96. A kivezetés adóévében ugyanis az adózás előtti eredmény csökkentéseként addig igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt. Ha az adózó a részesedésszerzés adóévében vagy az azt követő három adóévben jogutód nélkül megszűnik, akkor is vissza kell fizetnie (növelő tétel alkalmazása révén) az addig érvényesített kedvezmény kétszeresét97.
Ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedésére értékvesztést számol el, az elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesített összeg növeli az adózás előtti eredményt abban az adóévben98, amikor azt elszámolták.
A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetésekor, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolásakor – az előzőek szerinti növelő tétel alkalmazása mellett – a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az adóalap-csökkentés érvényesítésére még rendelkezésre álló
92 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés cf) pont.
93 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont.
94 A korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló 331/2017. (XI.9.) Korm. rendelet.
95 Tao. tv. 7. § (8)-(8d) bekezdések.
96 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés g) pont.
97 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont.
98 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés i) pont.
adóévben, adóévekben a csökkentő tétel alkalmazása folytatható a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel arányosan megállapított értékkel.
5. 17. A tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés
Növeli az adóalapot – az adózó erre irányuló döntése esetén – az adóévben a tulajdoni részesedésre elszámolt, az adózás előtti eredmény terhére figyelembe vett értékvesztés összege.99
Ha az értékvesztés később visszaírásra kerül, akkor azt az adózó csökkentő tételként veheti figyelembe. 100
Ha az érintett tulajdoni részesedést az adózó később kivezeti a könyveiből, akkor a korábbi adóalap-növelő tételből csökkentő tételként még figyelembe nem vett résszel az adózó csökkentheti az adóalapját. A csökkentés érdekében a korábbi növelő tétel összegét az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolni kell tudni.101
A részesedésre elszámolt értékvesztésre és a tulajdoni részesedés kivezetésére vonatkozó korrekció-páros első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre alkalmazható.102
5. 18. Elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye
Adóalap-kedvezmény érvényesíthető elektromos töltőállomás létesítése esetén. A Tao. tv.-ben elektromos töltőállomásnak az olyan eszköz minősül, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére.
A csökkentő tétel összege az elektromos töltőállomás bekerülési értéke. A csökkentés igénybevételére a beruházás befejezésének adóévében kerülhet sor az adózó döntése szerint, amely választás önellenőrzés keretében nem módosítható.
A csökkentő tétel adótartalma, vagyis 9 százaléka de minimis támogatásnak minősül. Az igénybevett adóalap-csökkentő tétel összegéről és annak adótartalmáról, vagyis az állami támogatás összegéről a kedvezményt igénybevevő adózónak adatot kell szolgáltatnia a bevallásában.
6. A tőkekivonásra és az adóelkerülésre vonatkozó szabályok
6. 1. Tőkekivonási adó
2020-tól speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az adózó tőkekivonást valósít meg. Tőkekivonásnak minősül103, ha
− az adózó az üzletvezetési helyét külföldre helyezi és ez a külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után;
99 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés w) pont.
100 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés q) pont.
101 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pont.
102 Tao. tv. 29/A. § (103) bekezdés.
103 Tao. tv. 16/A. § (1) bekezdés.
− az adózó a belföldi székhelyéről külföldi telephelyére helyez át eszközöket (ha az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön társaságiadó-fizetési kötelezettséget);
− az adózó belföldi telephelyéről külföldi székhelyére vagy külföldi telephelyére helyez át eszközöket (ha az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön társaságiadó-fizetési kötelezettséget);
− az adózó belföldről külföldre helyezi át a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet (ha az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön társaságiadó-fizetési kötelezettséget).
A tőkekivonás adóévében az érintett adózóknak meg kell növelniük az adóalapjukat a következő képlet104 szerinti összeggel:
az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értéke
− a kivonáskor számított nyilvántartási értéke, vagy annak megfeleltethető értéke.
A növelő tételt csak akkor kell alkalmazni, ha a tőkekivonásra okot adó körülmény miatt a Tao. tv. egyéb szabályai alapján legalább ekkora összegű adóalap-növelés nem merül fel.105
Bizonyos esetekben106 az adózónak lehetősége van öt részletben megfizetni az áthelyezett eszközökre vagy tevékenységekre jutó fizetendő adót.
6. 2. Az adóelkerülésre vonatkozó szabályok
A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek azt a helyzetet használják ki, amikor az érintett felek különböző tagállamban honosak, és a közöttük létrejött kifizetést a tagállamaik eltérően minősítik. Az eltérő minősítés miatt a kifizetést egyik fél sem veszi figyelembe az adóalapjában, vagyis az adózatlan marad.
A Tao. tv. 2020-tól meghatározza azokat az eseteket107, amikor ugyanazon tényállás eltérő minősítése miatt különbség keletkezik. Ezekben az esetekben az érintett költség, ráfordítás nem vonható le az adóalapból, az érintett bevétel pedig az adóalap részét kell, hogy képezze108.
7. Jövedelem-(nyereség-)minimum
Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül a nagyobb érték eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét. Ha igen, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét, vagy negatív adóalap
104 Tao. tv. 16/A. § (2) bekezdés.
105 Tao. tv. 16/A. § (1) bekezdés.
106 Tao. tv. 16/A. § (4) bekezdés.
107 Tao. tv. 4. § 57. pont.
108 Tao. tv. 16/B. §.
esetén elhatárolja a veszteségét. Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor választása szerint
− adóbevallásában rögzíti, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimumot, mint adóalapot nem alkalmazza, és az adóbevallásához mellékeli a NAV által rendszeresített, bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, vagy
− a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. Ha az általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is elhatárolhatja.
Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmazni a kivételként109 megfogalmazott esetekben, például az előtársasági és az azt követő adóévben.
A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka110.
8. A csoportos társaságiadó-alany adóalapjának megállapítására irányadó szabályok
A csoportos társaságiadó-alany tagjai az egyedi adóalapjukat – mely adott esetben a jövedelem-(nyereség-)minimum is lehet – továbbra is levezetik a rájuk irányadó szabályok szerint. Az egyedileg megállapított adóalapról a csoporttag adóévenként a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz, a csoportos társaságiadó-alanyra irányadó adóbevallási határidőt – általános esetben az adóévet követő május 31-ét – megelőző 15. napig. A csoporttagnak ennek érdekében olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint adatot szolgáltat a NAV-nak a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról – csoporttagonként elkülönítve – az éves társaságiadó-bevallásban.
A csoporttagoknak figyelemmel kell lenniük a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályaira is az egyedi adóalapjuk meghatározásakor. A csoporttag a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásáról szóló döntését a fenti nyilatkozatban jelzi a csoportképviselőnek, és ezt a választást a csoportképviselő teszi meg az éves társaságiadó-bevallásban a NAV-nak. Ha a csoporttag az általános szabályok szerinti adóalap után fizeti meg az adót, akkor ez a negatív adóalapja mint elhatárolt veszteség vehető figyelembe, tekintettel a veszteségleírás általános szabályaira. 111
Az egyedi adóalap levezetésekor a csoporttagok főszabályként úgy járnak el, mintha továbbra is önállóan teljesítenék az adókötelezettséget. Eltérő szabályok érvényesülnek azonban a következő esetekben:
− Az egyedi adóalapok meghatározása során a csoporttagok között nincs lehetőség
- a K+F tevékenység, illetve
109 Tao. tv. 6. § (6) bekezdés.
110 Tao. tv. 6. § (7)-(11) bekezdések.
111 Tao. tv. 6. § (14) bekezdés.
- a műemléki ingatlanokat érintő beruházások, felújítások, illetve karbantartások kedvezményének
egymás közötti „átadására”.
− A csoporttagok közötti ügyletek esetén a jogdíj, illetve K+F címén a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.
− A transzferárral kapcsolatos korrekciós kötelezettség alól a csoporttagok egymás közötti jogügyletei főszabályként mentesülnek, korrekció ezek közül csak azon ügyletekre vonatkozik, amelyek alapján valamelyik fél a csoporttagságot megelőzően már érvényesített korrekciós tételt, de azt a másik fél – ellentétes „irányú” – adóalap-korrekciója még nem ellentételezte.
Veszteségelhatároláskor korlátozás érvényesül az egyedileg és csoportszinten érvényesített csökkentés együttes összegére nézve.
A fejlesztési tartalék címén, illetve jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel képzett lekötött tartalék nem elismert feloldása, valamint a nem határidőben történő felhasználása miatti szankciós adófizetési kötelezettséget az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.112
A csoportos társaságiadó-alany adóévi adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a veszteségelhatárolás csoportos adóalanyokra és tagjaikra vonatkozó speciális szabályai szerint.
A csoportos társaságiadó-alany adóévi elhatárolt vesztesége a csoporttagok adóévi negatív egyedi adóalapjainak együttes összege, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek. A csoportos társaságiadó-alany elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társaságiadó-alany adóalapjának csökkentéseként.
A csoportos társaságiadó-alany elhatárolt vesztesége tehát a csoportos társaságiadó-alany adóalapját csökkenti, a csökkentés mértékére nézve pedig a következő korlátok érvényesülnek:
− a csoportos társaságiadó-alany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is el kell, hogy érje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát;
− a csoportos társaságiadó-alany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.
9. Vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
112 Tao. tv. 7. § (15a) és (16a) valamint 29/A. (85) bekezdés.
A vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy társaságiadó-kötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön.
A bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon, a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány és a vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett nyilatkozatot tehet bevallást helyettesítő nyomtatványon, az adóévet követő év május 31-éig, ha
− bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonrendelő természetes személy, és a vagyont kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelik,
− vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító természetes személy, és az alapítvány célja kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára való vagyoni juttatás,
és
− a kezelt vagyon, a vagyonkezelő alapítvány az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg113.
Az adómentesség akkor érvényesíthető, ha az érintett adózók az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása révén szereztek bevételt.114
Nem kell az adót megfizetnie a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele - képvisel az összes bevételén belül.115
A vagyonkezelő alapítványnak és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak a jövedelem-(nyereség-)minimumra irányadó szabályokat nem kell alkalmaznia.116
10. Az adó mértéke
A társasági adó mértéke117 a pozitív adóalap 9 százaléka. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója.
113 Tao. tv. 5. § (7a) bekezdés.
114 Tao. tv. 20. § (1) bekezdés b) pont.
115 Tao. tv. 20. § (1) bekezdés f) pont.
116 Tao. tv. 6. § (6) bekezdés d) pont.
117 Tao. tv. 19. §.
11. Rendelkezés az adóról
A látvány-csapatsportok és a filmalkotás támogatásának céljára az adóról való rendelkezés (Tao-felajánlás) szabályait a „Tao-felajánlás” című, 55. számú információs füzet tartalmazza.
12. Adókedvezmények
A számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény118. Nincs tehát 100 százalékos mértékű adókedvezmény; a számított adó nullára nem csökkenthető.
Az adókedvezmények érvényesíthetők akár önellenőrzés útján is.
Csoportos társaságiadó-alanyok adókedvezményei
A csoportos társaságiadó-alany az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül, tehát a csoportos társaságiadó-alany veszi igénybe az adókedvezményt és nem az egyedi csoporttagok. Az adókedvezménnyel kapcsolatos jognyilatkozatokat kizárólag a csoportképviselő teheti meg.
A csoportos társaságiadó-alany akkor vehet igénybe adókedvezményt, ha egy csoporttagja vállalja, hogy megfelel az ahhoz szükséges feltételeknek, és e csoporttag ténylegesen teljesíti is azokat. A filmalkotások és a látvány-csapatsportok támogatása csoporttagonként történik. Ha az adókedvezmény feltételeit vállaló csoporttag csoporttagsága megszűnik, az adókedvezményt a továbbiakban a csoportos társaságiadó-alany csak akkor érvényesítheti, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja a csoport tagja. Ha a csoporttag csoporttagsága nem a jogutód nélküli megszűnés miatt szűnik meg, az adókedvezményt érvényesítheti a csoporttagság alatt a csoportos társaságiadó-alany által fel nem használt keretösszeg erejéig.119
Ha egy adott csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot egy adókedvezményre, akkor azt a csoportos társaságiadó-alany akkor érvényesítheti, ha az érintett csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel.
Az adókedvezmények érvényesítési korlátja a csoportos társaságiadó-alany esetén a következőképpen alakul:
− A jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból, legfeljebb annak 80 százalékáig, érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény120.
− A fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított adóból érvényesíthető az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye121, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, előzőek szerint megállapított összeg 70 százalékáig.
118 Tao. tv. 23. § (2)-(3) bekezdések.
119 Tao. tv. 23. § (9) bekezdés.
120 Tao. tv. 22/B. §.
121 Tao. tv. 22/E. §.
− Az így igénybe vett, adókedvezményekkel csökkentett, egyedi számított adók összegéből – legfeljebb azok 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.
12. 1. A 80 százalékos korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény
Fejlesztési adókedvezmény122 meghatározott beruházások üzembe helyezése és – a kormányrendeletben123 foglaltak szerinti – üzemeltetése esetén vehető igénybe. Ilyen beruházás például
− a jelenértéken124 legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
− a jelenértéken legalább 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által megvalósított beruházás, vagy
− a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás.
Bizonyos esetekben125 az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata.
Az adózó 13 adóéven át érvényesíthet adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben.126
Bizonyos esetekben az adókedvezmény további feltétele, hogy az első igénybevételét követő négy adóévben belül a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő létszámadat alá127.
12. 2. A 70 százalékos korlát szerinti adókedvezmények
12.2.1. Látvány-csapatsportok támogatása
Az adózót adókedvezmény illeti meg a látvány-csapatsportok128 – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány támogatása esetén. A támogatás formája lehet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás, melyet a törvényben meghatározott jogcímekre lehet nyújtani.
122 Tao. tv. 22/B. §.
123 A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet. 124 A jelenérték számításának módszerét a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
125 Tao. tv. 22/B. § (2a) bekezdés.
126 Tao. tv 22/B. § (6) bekezdés.
127 Tao. tv. 22/B. § (9) bekezdés.
128 Tao. tv. 4. § 41. pont.
A járványügyi védekezéssel összefüggő egyes költségek támogatása129 is adókedvezményre jogosíthat. Így például támogatás adható a sportszervezeteknek a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírusteszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat miatti költségekre.
Az adókedvezmény elsőként a támogatás, juttatás adóévében vehető igénybe, utoljára pedig a támogatás, juttatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévben130.
Alaptámogatás
Az alaptámogatás az adózó részére kiállított támogatási igazolásban131 szereplő összeg. Az alaptámogatás az adóalapnál elismert költség, vagyis nem növeli132 adózás előtti eredményt.
Az adókedvezmény igénybevételének együttes feltételei:
− a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása,
− az adózó átutalja a támogatási igazolásban szereplő összeget a támogatott szervezet számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület133 számára,
− az adózó kiállítja a támogatási szándéknyilatkozatot134 a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően,
− az adózó bejelenti a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét, azaz a megfizetés tényét a NAV-nak a támogatások pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül135. A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány, bizonyos esetben136 pedig a társaságiadó-bevallás szolgál.
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százaléka. Ezt az összeget az adózó köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében az alaptámogatás adóévében a
129 Tao. tv. 22/C. § (1a) bekezdés.
130 Az összesen 9 éves érvényesíthetőségi korlát valamennyi 2011. óta nyújtott támogatásra irányadó, hiszen a kapcsolódó átmeneti rendelkezés [Tao. tv. 29/A. § (49) bekezdés] alapján a szabály első alkalommal a 2011-2012-es támogatási időszakra nyújtott támogatásra alkalmazható.
131 Tao. tv. 22/C. § (3) bekezdés.
132 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont.
133 Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés e) pont: a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (Magyar Olimpiai Bizottság).
134 A támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szervnek előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja.
135 Tao. tv. 22/C. § (3d) bekezdés.
136 Amennyiben a 30 napos határidő a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtását követően járna le.
jogosultnak megfizetni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra jogosult szervezet a támogató döntése szerint137
− a támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy
− az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport keretében működő ugyanazon szervezet, vagy
− az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport – mint sportág – érdekében működő másik szervezet.
A sportköztestületnek nyújtott támogatás esetén e sportköztestületnek kell a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is megfizetni.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás nem elismert költség, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt138.
Az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvétele után. A támogatás fogadására szolgáló fizetési számla számát meg kell határozni
− alaptámogatás esetében a támogatási igazolásban,
− kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződésben.
Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, akkor a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül elküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségének139.
A támogató nem jogosult ellenszolgáltatásra az alaptámogatás juttatásáért, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult adókedvezményre.
A szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén a támogató jogosult ellenszolgáltatásra.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás teljesítésének határideje főszabály szerint az alaptámogatás adóévének utolsó napja. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az adózó az alaptámogatás teljesítésének adóévét követően, de még az érintett adóévről szóló társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejéig átutalja, akkor csökkentett összegű – legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig terjedő – adókedvezményt vehet igénybe140.
12.2.2. Filmgyártás támogatása
137 Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdés.
138 Tao. tv. 3. számú melléklet A/12. pont.
139 Tao. tv. 22/C. § (3c) bekezdés.
Az adókedvezmény összege az adózó részére a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásban141 szereplő összeg. Az adókedvezmény elsőként a támogatás, juttatás adóévében, utoljára pedig a támogatás, juttatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévben vehető igénybe. Az alaptámogatás nem növeli142 az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal (lásd 12.2.1. pontnál), a jogosultja pedig kizárólag a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt143.
12.2.3. Szövetkezeti közösségialap-képzés
A szövetkezet az adóévben képzett közösségi alap144 6,5 százalékát adókedvezményként145 veheti igénybe. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak146 minősül.
12.2.4. Kkv beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény
Az az adózó, amely a hitelszerződés – ideértve a pénzügyi lízinget is – megkötése adóévének utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősül, adókedvezményt érvényesíthet a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel – ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel – kamata után.147
Az adókedvezmény mértéke a hitel kamata.
Az igénybe vett adókedvezmény összege állami támogatásnak minősül az irányadó közösségi rendelet (lásd 5.15. pontnál) alapján.148
Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel; utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni. Ez alól kivétel, ha a beruházás tárgya elháríthatatlan külső ok miatt megrongálódik.
A tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el. Ha bármely feltétel nem teljesül, akkor az adózónak vissza kell fizetnie az igénybe vett adókedvezményt, késedelmi pótlékkal növelten.149 Ha az említett szankciós esemény az adózónál a csoporttagság ideje alatt következik be, akkor a csoportképviselő útján kell eleget tennie a visszafizetési kötelezettségnek.
141 Tao. tv. 22. § (2) bekezdés, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a.
142 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont.
143 Tao. tv. 22. § (1), (6) bekezdés, (8) bekezdés a) pont.
144 Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény 58. §.
145 Tao. tv. 22. § (14) bekezdés.
146 1407/2013/EU rendelet szerint.
147 Tao. tv. 22/A. §.
148 Tao. tv. 22/A. § (2)-(4) bekezdése.
149 Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdése.
12.2.5. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye
Adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás150 üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény elsőként a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében vehető igénybe, majd az ezt követő öt adóévben.151
A 2020. december 27-étől hatályos szabályozás szerint az adókedvezmény nem érvényesíthető, ha a beruházás, felújítás tárgya személygépkocsi, kivéve az úgynevezett nagy rakodóterű személygépkocsit152. A tiltás a szabály hatálybalépését követően megkezdett beruházásokra, felújításokra vonatkozik153.
Az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek
− a) Budapesten 30 százalékának,
− b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest régióban 45 százalékának
megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető. Az említett felső korlátok számításakor a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen kell az adókedvezményt figyelembe venni.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele többek között, hogy az adózó rendelkezzen olyan igazolással, amely a külön kormányrendelet154 szerint alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgál. Az igazolás az adókedvezmény igénybevételének első adóévéről szóló társaságiadó-bevallás benyújtásáig rendelkezésre kell, hogy álljon.
Ugyanazon beruházásra az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel.
12.2.6. Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
Az adózó adókedvezményt vehet igénybe az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen155 megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után156.
150 Tao. tv. 4. § 11a. pont.
151 Tao. tv. 22/E. §.
152 Tao. tv. 22/E. § (8) bekezdés f) pont.
153 Tao. tv. 29/A. § (95) bekezdés.
154 Az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4) Korm. rendelet.
155 Tao. tv. 4. § 49. pont.
156 Tao. tv. 22/F. §.
Élőzenei szolgáltatás a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével – rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján – nyújtott zeneszolgáltatás157.
Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatás adóévi nettó díjának legfeljebb 50 százaléka lehet. Ez az összeg de minimis támogatásnak minősül. Az adókedvezmény érvényesítésekor az élőzenei szolgáltatás költségei nem elismert költségnek minősülnek, ezért azokkal az adóalapot meg kell növelni158.
13. Növekedési adóhitel (NAHI) 159
A NAHI-kedvezmény lényege, hogy az arra jogosult vállalkozásoknak a tárgyévi adó meghatározott részét nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóévben kell megfizetniük, így azt a további növekedésükre fordíthatják160.
14. A fizetendő adó megállapítása, bevallása, megfizetése
Az előzőek alapulvételével a fizetendő társasági adó levezetése a következő:
Adóévi bevételek
– Adóévi költségek, ráfordítások
Adózás előtti eredmény
– Csökkentő korrekciós tételek
+ Növelő korrekciós tételek
Adóalap
(+) Adóalap x 9 százalék
= Számított társasági adó
− Adókedvezmény
Fizetendő adó
Az IFRS-eket alkalmazó adózókra speciális szabályok161 vonatkoznak.162
A csoportos társaságiadó-alany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társaságiadó-alany társaságiadó-bevallásában feltünteti és a csoporttagok ezt az összeget szerepeltetik a beszámolójukban fizetendő adóként.
157 Tao. tv. 4. § 12a. pont.
158 Tao. tv. 22/F. § (3) bekezdés, 3. számú melléklet A) rész 3. pont.
159 Tao. tv. 26/A. §.
160 A részletszabályokat a 93. számú információs füzet tartalmazza.
161 Tao. tv. II/A. fejezet.
162 Tao. tv. 24. § (2) bekezdés.
Az adóévre megállapított társasági adó összegét – a naptári év szerint működő adózóknak – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell bevallaniuk163 az éves adóbevallásban a ’29 jelű bevallási nyomtatványon. A naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózók az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítják meg adókötelezettségüket.164.
Az adó megfizetése az előlegfizetés rendszerében történik. A megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét
− a naptári év szerint működő adózó az adóévet követő év május 31-éig165,
− a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózó az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig
fizeti meg, vagy ettől az időponttól igényelheti vissza.
A társaságiadó-kötelezettség megállapítása és bevallása forintban történik, ugyanakkor az adózónak – első alkalommal a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében – lehetősége van arra, hogy a befizetést amerikai dollárban vagy euróban teljesítse166. Ezt be kell jelentenie a NAV felé az adóév első napját megelőző hónap első napjáig (a tevékenységét kezdő adózónak a bejelentkezéssel egyidejűleg)167. Ha például a naptári év szerint működő adózó 2024. január 1-jétől kívánja az adót amerikai dollárban vagy euróban fizetni, akkor ezt legkésőbb 2023. december 1-jéig kell bejelentenie. A határidő jogvesztő168, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni. A NAV az adózói bejelentést nyilvántartásba veszi. A bejelentéssel érintett adóévre vonatkozó előlegeket és adófizetési kötelezettséget az adózó az e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára történő átutalással teljesíti169.
15. A társaságiadó-előleg megállapítása, bevallása, megfizetése
Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg adóelőleget kell bevallania170 az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra a ’29 jelű bevallási nyomtatvány előlegbevallási lapján. Az adóelőleg összege
− az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
− az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.
Az adóelőleg havonkénti vagy negyedéves gyakorisággal teljesítendő. A nem mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, halászati ágba sorolt adózók esetén az adóelőleg
163 Art. 2. számú melléklet I./B/2./2.4. pont.
164 Tao. tv. 5. § (1a) bekezdés.
165 Art.3. számú melléklet I./3./3.2.1. pont.
166 A társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet) 1. § és 3. §.
167 298/2022. (VIII.9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés.
168 298/2022. (VIII.9.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés.
169 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés.
170 Tao. tv. 26. §.
− havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot,
− háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.
Az adóelőleg összegét a havonkénti gyakoriságú adózó minden hónap 20. napjáig fizeti meg. Negyedéves előleg-gyakoriság esetén az adózó az adóelőleget a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg.
Külön rendelkezés171 vonatkozik a társaságiadó-előleg teljesítésére, amikor megszűnik az adózó kisvállalati adóalanyisága, azaz kivaalanyisága, és visszatér a Tao. tv. hatálya alá. Az ilyen adózóknak is keletkezik – az említettek szerinti adóalanyiságuk megszűnését követő 60 napon belül teljesítendő – adóelőleg-megállapítási és bevallási kötelezettségük, valamint negyedéves gyakorisággal – a törvényben meghatározott módon – adóelőleg-fizetési kötelezettségük. Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem kell adóelőleget bevallani a kiválás esetén fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózónak, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.172
Nemzeti Adó- és Vámhivatal