Nav kiadványok

1.    Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valósul meg az olyan melegkonyhás önkiszolgáló étterem esetén, ahol biztosított a fogyasztáshoz asztal, ülőhely, megfelelő evőeszköz, szalvéta, azonban az asztalokat nem szedik le, hanem kiírásban hívják fel a vendéget a tálca visszavitelére?

Az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során alkalmazható kedvezményes adómérték tárgyában 2016. december 7-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent tájékoztató alapján a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, illetve a helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.) biztosított, önmagában az a körülmény, hogy a tányérokat, tálcákat nem szedik össze (mert az a vendégek feladata), még nem eredményezi azt, hogy a kérdésben szereplő ügylet termékértékesítésnek minősül.

2017. január 1-jétől megszűnik

• a kamatjövedelmeket, valamint
• a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás.

A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem fizet. Az egészségügyi hozzájárulással azonos mértékű közterhet a tételes adóval együtt személyi jövedelemadóként kell megfizetni.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2017. január 1-től már lehetőség van arra, hogy az adózók az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló bevallási kötelezettségüket – meghatározott elektronikus bevallási nyomtatványon – az állami adó- és vámhatósághoz (továbbiakban: NAV) teljesítsék1. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén lehetőség van a HIPA bevallások egyidejű beküldésére, mivel az Ügyfélkapun biztosított a csoportos küldés.

2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tekintetében a legnagyobb jelentőségű változást az jelenti, hogy – az eddigi évi 6 millió forintról – jelentősen megemelkedik az a bevételi összeghatár, melynek túllépése esetén a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

2017. január 1-jétől a 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség abban az esetben fogja terhelni a kisadózó vállalkozást, ha a naptári évben megszerzett bevétele meghaladja a 12 millió forintot.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.

I. Bejelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá 

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá a 2017. évre új adózóként bejelentkezhet a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén

• az egyéni vállalkozó;
• az egyéni cég;
• a közkereseti társaság;
• a betéti társaság;
• a korlátolt felelősségű társaság;
• a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
• az erdőbirtokossági társulat;
• a végrehajtói iroda;
• az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;
• a szabadalmi ügyvivői iroda.

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2017. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2016. december 1-je és 20-a között, egyéni vállalkozók esetében az erre a célra rendszeresített 16T103 számú, társas vállalkozások esetében a 16T203 számú adatbejelentő lapon, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságán kell bejelenteniük. Ezen bejelentésüket az adózók 2016. december 20-ig írásban visszavonhatják. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

2015 novemberétől Ügyfeleink - akik adóügyeiket sorban állás nélkül kívánják intézni egyszerűbb, könnyen megjegyezhető és maguk által szabadon megváltoztatható 4
számjegyű PIN-kóddal azonosíthatják magukat az adóhatóság telefonos rendszerében. Azon Ügyfeleinknek, akik már rendelkeznek az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer (ÜCC)1 használatához szükséges ügyfélazonosító-számmal (PIN kóddal), lehetőségük vanannak módosítására, melyet a következőképpen tehetnek meg.

A telefonos rendszerben a már megszokott azonosítási eljárást követve – adóazonosító jel és ügyfélazonosító-szám megadása után –, a főmenübe érkeznek, ahol a 3-as menüpont választásával elérhetővé válik a PIN kód módosítása. Ennek keretében új, 4 számjegyű ügyfélazonosító-szám megadása lehetséges.
A módosításnál célszerű olyan új PIN kódot választani, ami egyedi, mégis könnyen megjegyezhető az ügyfél számára. Elfelejtett ügyfélazonosító-szám esetében új kódot a TEL elnevezésű nyomtatványon lehet igényelni. További hasznos információ és részletes útmutató az ÜCC rendszerrel kapcsolatosan a 33. számú információs füzetben érhető el.

2016. november 15-én a Magyar Közlöny 176. számában – 2016. november 16-ai hatályba lépéssel – megjelent a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1 - jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról szóló 39/2016. (XI. 15.) NGM rendelet.